- a tűz látványa nagyobb felületen élvezhető
- a kéménybelső átmérője 18-20-25cm legyen (egyes tűzterek 14-16cm átmérőjű kéményre is köthetők)
- a kémény minimum magassága a bekötéstől 5 méter magas legyen
- a hőtároló képessége valamivel kisebb a cserépkályhánál
- konvekciós, ventilátoros tűztereknél a szomszédos helységek is fűthetők
hatásfok: 72-85%
- fűthető légtér: 140-290 légköbméter ( jól szigetelt nyílászárók és homlokzatszigetelés esetén)
- a fenti légköbméter 3 méter belmagasság esetén 45-95 négyzetméter alapterületű helyiséget jelent
- burkolatában sokféle elképzelés megvalósítható, köves, vakolt, faragott, csempés, rusztikus, klasszikus (angol), illetve ezek variációi
- légfűtésű kandalló elve: lásd szerkezeti ábra

Cserépkályha általános jellemzői:

- a tűz látványa általában kisebb felületen élvezhető
- a kémény belső átmérője 14cm vagy ennél nagyobb
- a kémény magassága 6-10 méternek kell lennie
- a fűtendő helységet lassabban fűti fel
- a befűtés után meg kell várni, míg a tűz leparázslik, a huzatszabályozót, kályhaajtót le kell zárni
- a hőtároló képessége jobb a kandallónál
- hatásfoka 72-85%
- csempe, tégla (vakolt) burkolata lehet

A cserépkályha működési elve:

A samottéglákból alakított tűztérben égő tűz meleg füstje a csempékkel borított kályha füstjáratait és belső-külső burkolatát felmelegíti. Mivel az említett burkolatok esetében nagy tömegű anyagról van szó, ezért ennek átmelegítése, de egyben - a fűtés befejezése után – visszahűlése is hosszabb időbe kerül. Így érhető el, egyrészt a cserépkályhák viszonylag hosszú ideig tartó meleghatása és egyben jó hatásfokuk is.

vissza a lap tetejére