Amit a kandallófűtésről tudni kell...

A VISSZAFŰSTÖLÉSRŐL

Gyakori jelenség, hogy cserépkályháknál, leginkább az első, szezoneleji begyújtásnál az visszafüstöl. Ez a kályha, a kémény és a külső hőmérséklet közötti különbségből adódik. Ha csak kint 1 fokkal is melegebb van, mint kályhánkban, úgy ún. negatív füst alakul ki, tehát befelé irányuló.

Ilyenkor,- de célszerűbb ezt megelőzendő- a kémény tisztítóajtaján keresztül,tüzelve újságpapírral a kéményt folyamatosan kb 10 percig melegíteni.
Ezután a kályhában kevés papírral, száraz, igen apróra hasított keményfagyújtóssal kicsi tüzet tenni, és résre nyitott ajtónál azt fokozatosan táplálva a kályhát szép lassan felmelegíteni.

Természetesen a kéménytisztítóajtót elötte zárjuk be.

Tüzeléstechnikai alapszabályok

Mai világunkban, mikor sajnálatos módon a közel-, és régmúlt emlékei elenyésztek, velük együtt a cserépkályhafűtés és általában a tüzelés módjai és alapvető szabályai, de ezzel egyidőben újra reneszánszát éli a kandalló-, és cserépkályhával való fűtés, úgy gondolom, hogy nem árt feleleveníteni néhány fontos szabályt, a feledésbemerültek közül.:
Nézzünk tehát a teljesség igénye nélkül néhányat:

A jól felépített, jól kiszárított és utána az évek folyamán helyesen üzemeltetett cserépkályha valóban a mai napig a leggazdaságosabb fűtések egyike. Ehhez tudni kell, hogy a kályha építésimódjából és a felhasznált anyagokból következően nagy tömegű, és ezért nagy hőtehetetlenségű.
Értve ez alatt, hogy úgy teljes átfűtéséhez, és lehüléséhez viszonylag sok időre van szükség.

Ebből adódik, hogy akkor igazán gazdaságos, ha a teljes fűtési idény alatt minden nap lehetőleg azonos időben az addig a környezetének leadott hőveszteségét pótoljuk, magyarul újra és újra befűtjük. Amennyiben a kályhánk visszahül ez az újbóli "üzemi hőmérsékletre való felfütés idő,- teljesítmény-, és hatásfokcsökkenést eredményez, nem beszélve arról a nem elhanyagolható kel- lemetlenségről, hogy a hideg kályha mindíg hajlamos első begyújtáskor a visszafüstölésre.

De hogyan is történjen ez a naponkénti folyamatos fűtés?

A helyesen méretezett kályhánk tűztere akkora, hogy az egy napra elegendő tüzifamennyiséget egyszerre bele tudjuk tenni, a következő módon:

Először a vastagabb hasábokat a tűztér hátsó falának támasztva és onnan előre, az ajtó felé fokozatosan a vékonyabbakat, míg legelőre a papírt és rá függőlegesen állítva az apróravágott pl. fenyőgyújtóst, vagy ha az nincs akkor igen apróra hasított keményfa gyújtóst.

Alapvető tapasztalat, hogy az átlagos kályhaajtókon lévő levegőbeeresztő nyílások a begyújtáskor szükséges levegőmennyiséget nem képesek átengedni, így célszerű a kályha ajtaját is 1-2 ujjnyira ebben a kezdeti szakaszban nyitva tartani, természetesen a szikrafogórács zárt állapota mellett.

Mikor a tűz a gyújtósról átterjedt a hasábokra és azok is hevesen égnek, a kályhaajtónkat csukjuk, a szellőző nyílások nyitva maradjanak!
Ezeket a huzatviszonyoktól függöen ezután folyamatosan szűkíteni lehet, de igen fontos, hogy a teljes lezárásra csak akkor kerülhet sor ha a lánggal való égés TELJES MÉRTÉKBEN megszünik és már csak élő, izzó parazsunk marad a tűztér alján. Ilyenkor viszont teljesen lezárjuk, mert a nyitvahagyott huzatszabályozó kihűti a kályhánkat.

Amennyiben az ajtót még a lángoló égés állapotában lezárjuk, ez esetleg robbanáshoz és a kályhánk nagymérvű károsodásához vezethet. Ha jól fűtöttünk úgy a helységben a másnapi begyújtásig kellemes meleg, a tűztérben még a hamut alatt parázs van és üveges ajtó esetén az üveg tiszta esetleg enyhén homályos maradt.
Minden egyes közbeni ajtónyitás többlethuzatot eredményez , amiáltal a füsttel együtt a meleg egy része is a kéményen keresztül távozik.

MIVEL FŰTSÜK CSERÉPKÁLYHÁNKAT ÉS KANDALLÓNKAT?

Csak !száraz, -(20% alatti, ez 2 évig hasított állapotban szárított fát jelent) keményfával. Keményfatípusok : gyertyán, tölgy, cser, bükk, akác, juhar, esetleg gyümölcsfák.

MIVEL NE FŰTSŰK CSERÉPKÁLYHÁNKAT ÉS KANDALLÓNKAT?

Tartósan fenyővel, puhafa építés hulladékkal, raklappal, műgyantás termékekkel, bútorlappal
Hevesen égő anyagokkal (pl. dióhéj, száraz rőzse , fenyőtűlevél). Műanyagokkal és gumitermékekkel.

TILOS A KÁLYHÁT FOLYAMATOSAN NYITOTT AJTÓNÁL FŰTENI.!

A fabrikettel való fűtés elterjedőben van. Viszonylag magasabb ára ellenére tagadhatatlan előnye, hogy száraz anyag és tárolása is jobban, kisebb helyigénnyel megoldható, nem kell hasítani stb. Ezzel egyidőben figyelembe kell venni, hogy tömörsége okán nagyobb hőt ad, mint egységnyi keményfa megfelelője, így annak kb 1/3- 1/2 része elegendő a megegyező fűtési energia eléréséhez.

Többet NE tegyünk kályhánkba, kandallónkba, ne tegyük ki őket nagy hőterhelésnek.

SZÁRÍTÓFŰTÉS

Újonnan rakott cserépkályhánk nagymennyiségű vizet,- esetenként többszáz liter- tartalmaz. Könnyen belátható, hogy ezt a vízmennyiséget onnan eltávolítani szükséges. Ez történhet természetes úton, ha elegendő idő áll rendelkezésünkre,- min 2 hónap nyári időszakban- vagy szárítófűtéssel, amennyiben a kályhát összel, vagy télen rakták és fűteni szeretnének vele.

A szárítófűtéssel mindenképen 12-14 napot várni kell amennyiben a kályhát rugalmas kályhafugázóval fugázták. 2 hét elteltével a kályhába apróravágott gyújtóssal és papírral, vagy gyújtóskockával tegyünk tüzet, napjában kétszer reggel és este, a kályhát éppencsak langyosra felfűtve. Következő napon kevéssel emeljük a tüzelő mennyiségét, és így folyamatosan ezt az utat kövessük 6-7 napon keresztül.

FONTOS: A KÁLYHAAJTÓT AZ EGÉSZ HÉTEN KERESZTÜL TILOS BECSUKNI! EZ A GŐZNEK A KÁLYHÁBAN VALÓ FELGYŰLÉSÉHEZ ÉS A KÁLYHA SZÉTFESZÍTÉSÉHEZ, A FUGÁK MEGNYÍLÁSÁHOZ VEZETHET.

A kályha teljes "üzemi" kiszáradása akkor fejeződik be, mikor a kéményen keresztültávozó füst színe már nem fehér, "gőzszerű", hanem fekete-szürkés. Ekkor az ajtót már becsukhatjuk és a fenti normál módon üzemeltethetjük a kályhánkat.

HOGYAN FŰTSÜK KANDALLÓNKAT?

A kandalló begyújtásakor a tűztér közepére tegyünk papírt, esetleg alágyújtóskockát. Erre gúla alakban hasított száraz gyújtóst, majd erre megint gúla alakban hasított száraz kaményfahasábokat, összesen kb. 5-6 kg mennyiségben. Adjunk max. huzatot, esetleg szükség esetén nyissuk ki újnyira a tűztér ajtaját is. Mikor a betett fa élő, izzó parázsra leégett, igen lassan nyissuk ki az ajtót,-ez egyébként mindíg legyen fő szempont ajtónyitásnál a lassúság, így nem füstöl vissza- és tegyünk a parázsra kb 12-15 kg nem kicsire hasított keményfát. Ezután csukjuk be az ajtót és a huzatviszonyoknak megfelelően szabályozzuk a huzatot.

Gazdaságos akkor a tüzelésünk, ha a tűz nem igen intenzíven lobog, hanem szép "csendesen", de folyamatos lángolással.

Folytonégő tűztereknél , ha hoszabb időre magára akarjuk hagyni a tüzet, élő, izzó parázságyra tegyünk hasítatlan kb 12-15 cm átmérőjű 40-50 cm hosszú 4-5 db száraz keményfa "rönköt".

A huzatot szabályozzuk a viszonyoknak megfelelően,-(többnyire vegyük vissza)- így a tüzünknek 8-10 órát ki kell tartania, ill. ezután az idő után a parázsról a tüzünk újraéleszthető.

---

Nagyjából körbejártuk a kályha-, és kandallófűtés alapvető szabályait.

Amennyiben ezeket betartjuk, úgy tüzelőberendezésünk hosszú élettartamú, gazdaságos, környezetkímélő marad és nekünk sok örömet szerez. Amennyiben viszont a fenti feltételek valamelyike tartósan nem teljesül és ez a tüzelőberendezés károsodását eredményezi, úgy valamennyi garancia hatályát veszti!

Gereben János

vissza a lap tetejére